11. fejezet- Az első csók

Sziasztok maszatkák :) Végre vége ennek a francos sulinak :D Örültök neki? :P Amiért kissé megvárattalak titeket a fejivel, azért csempésztem bele nektek néhány perc boldogságot :D Remélem, örültök majd neki :P

                 Bella szemszöge:

Nem tudom, mi ütött belém, de közelsége annyira megnyugtatott, hogy arcomat nyakába fúrtam. Illata robbanásszerűen hatott az érzékeimre, elmémet oly annyira elbódította, hogy lassan végighúztam nyelvem a nyakán.

- Isteni az ízed – sóhajtottam fel kéjesen, majd még közelebb húztam magamat hozzá, mígnem testünk teljesen össze nem ért. A művelet közben felsőm kissé felcsúszott, így a felhevült testem érintkezett alabástrom bőrével. Erre önkéntelenül mindketten felnyögtünk. Egyik kezemet levéve a tarkójáról, végighúztam a mellkasán, míg a másikkal a hajába túrtam. Ujjaim élvezettel játszadoztak a bronzvörös tincsekkel, miközben testem önálló életre kelve, áthelyezkedett a kanapéról az ölébe. Testem legbensőbb pontja összeért férfiasságával, amitől borzongás söpört végig a gerincem mentén.

- Bella – hörögte Edward. Féltem, hogy leállít – pedig jelen esetben az lett volna a normális-, de nem akartam elengedni ezt az érzést. Elmémet elborította a kéj, az eddig ismeretlen szenvedély, és nem ismerve magamra, tovább szítottam a tüzet. Nyelvemet végigfuttattam álla vonalán, majd nyakán, mígnem rá nem találtam fülcimpájára. Hallottam, hogy légzése szaggatottá vált, mikor kényeztetni kezdtem. Mindeközben kezem elérte pólója szegélyét, s ujjaim nem kérve engedélyt, bekéredzkedtek alá. Jéghideg bőre jelen esetben még jobban izgalomba hozott.

Először hasát simogattam, majd kezem felkúszott izmos mellkasára, aminek hatására pikánsabbnál pikánsabb képek jelentek meg a fejemben. A tarkójánál játszó ujjaim elváltak tincseitől, s veszélyesebb kalandba kezdtek. A kezemet végighúztam az egyik combján, aminek hatására, - még a farmerén keresztül is- éreztem izmai rándulását. Ezen felbátorodva, a másik kezemet is alkalmaztam a másik combjára, mígnem egy ennél is veszélyesebb lépésre szántam el magam. Egyik kezemet a combján pihentettem, miközben a másikkal gyengéden a férfiasságára siklottam. Edward felnyögött, s ettől felbátorodva, simogatni kezdtem sürgető vágyát. Edward morogni kezdett, de ez csak még jobban beindított ahhoz, hogy folytassam a tevékenységet. 

Hirtelen hideg ujjak ölelték körül az enyémeket, és gyengéden, de mégis határozottan megszorították őket.

Pillantásomat felemeltem arcára, így a tekintetem találkozott az övével. Aranybarna írisze tükrözte vágyát, és úgy nézett rám, mintha menten felfalna. Mindkét kezemet ajkához emelte, s nyelvével ujjaimat becézgette, miközben mindvégig mélyen a szemembe nézett. Aztán karjaival átölelte derekamat, és közelebb húzott, minek következtében ismételten férfiasságán foglaltam helyet. Ajkával feltérképezte nyakam minden egyes milliméterét, majd fogait végighúzva rajta fokozta tovább szenvedélyemet. A vékony bőrt lassan szívogatni kezdte, minek hatására kisebbfajta hörgések törtek elő a torkomból, s csípőm önkéntelenül is körözni kezdett vágyának bizonyítékán. Erősen belemarkoltam hajába, de ez sem enyhített ölem forróságán. Edward ajka lesiklott a kulcscsontomra, s őt tüntette ki figyelmével. Ennek ellenére eme tevékenysége nem akadályozta meg abban, hogy keze a pólómon keresztül a mellemre simuljon. Elsőként egy nyögés szakadt ki belőlem, de miután gyengéden masszírozni kezdte a halmot, már zihálva kapkodtam levegő után, fejemet hátrahajtva.

 Hirtelen abbahagyta minden tevékenységét, és csak kezeit éreztem arcomon. Pillantásom még kissé homályos volt, de amikor a szemébe néztem, tudtam, mi következik. Egymáshoz simultunk, s szája súrolta az enyémet. Nyelvemmel végigsimítottam előbb felső majd alsó ajkán, melyek oly annyira édesek voltak, hogy nem bírtam nem megismételni eme cselekményem még egyszer.

Aztán száját az enyémre tapasztotta gyengéden, de mégis határozottan. Mindketten belenyögtünk a csókba, de ez nem akadályozta meg Edwardot abban, hogy nyelvével bekéredzkedjen ajkaiam közé.  Egyre mélyebbre és mélyebbre hatolt a számban, minden egyes rejtett zugát feltérképezve, mígnem nyelve találkozott az enyémmel. Elolvadtam a karjában, mint egy szerelemre éhes csitri, és széles mellkasára borultam. Még szorosabban ölelt, csókja követelőzőbb, sürgetőbb lett. Ujjaimat még jobban hajába fúrtam, s élveztem nyelvünk szenvedélyes párbaját. Csípőm egyre jobban az övének feszült, és éreztem, hogy izgalma egyre fokozódik. Szívem vadul kalapált, vérem forrón lüktetett az ereimben.

- Valaki segítene? – Valahonnan a távolból érzékeltem a hangot, majd egy ajtó csapódását, és néhány szatyor földre zuhanását.

 Lassan kezdett kitisztulni az agyam, és úgy toltam el magamtól Edwardot, akár egy mérges kígyót. Egy döbbent Esmét pillantottam meg az ajtóban, ki hüledezve nézett ránk. Nem mutathattam valami jól kócos hajjal, kipirult arccal, és levegőért kapkodva. Ezen kívül tagadhatatlan volt a kép, ami elé tárult.

- Miben kell segíteni? – Robogott le a lépcsőn Emmett, Alice-szel a háta mögött. Most tudatosult bennem, hogy ők is itthon voltak, miközben mi…

Gyorsan felpattantam Edward öléből, és amilyen gyorsan csak tudtam, kirohantam a házból. Nem érdekelt se a kabátom, se az itt maradt cuccaim, csak eltűnni akartam innen. Még szerencse, hogy a slusszkulcsom a zsebemben van.

Remegett a kezem, miközben próbáltam belenyomni a kulcsot a zárba, azonban mielőtt még sikerült volna, felcsendült mögöttem egy bársonyos hangszín, mi felidézte a néhány perccel ezelőtt történteket.

- Bella – úgy tettem, mintha nem hallottam volna meg, és tovább ügyködtem a lyukba találással. Mi a francért nem sikerül?

Egy kéz siklott a vállamra, amitől kiejtettem a kezemből a kulcsot. Persze Edward gyorsabbnak bizonyult nálam, így kénytelen voltam szembefordulni vele, hogy végre hazajuthassak.

- Megkaphatnám? – pillantásom egész végig a slusszkulcson időzött, s nem is állt szándékomban másfelé tekintgetni.

- Ami bent történt… - kezdett el szabadkozni, de leállítottam. Semmi kedvem nem volt végighallgatni, hogy mennyire sajnálja, csak már annyira ki volt éhezve, hogy még én is megtettem. Mélyen a szemébe néztem mondandóm végéig.

- Tudom, csak botlás volt. Fiú vagy, megértem én. És nyugi, nem vagyok hülye liba, aki többet képzel ebbe bele. Mindketten megkaptuk, amit akartunk, szóval megkaphatnám végre azt az átkozott kulcsot?

Edward döbbenten nézett rám. Néhányszor kinyitotta a száját, mintha mondani akarna valamit, de aztán mindannyiszor be is csukta. Végül csak a kezembe nyomta a kulcsot, én pedig elfordulva tőle, kinyitottam a kocsiajtót, beszálltam, majd gyújtást adva rá, elszáguldottam onnan.

Hazafelé menet mindennek elhordtam magamat, aminek csak tudtam. Mi a francot képzeltem magamról? Tulajdonképpen mi ütött belém? Nem szoktam ilyen lenni. Erre rámászok egy ilyen srácra. Egy ilyen A-listás fiúra, kiért minden csaj odavan, s boldogan dobná a bugyiját neki. Én meg bepróbálkozom itt Z-listás létemre.

Szegény srác. Tuti csak szánalomból nem utasított vissza, mert látta, mennyire szerencsétlen vagyok – erre a gondolatra önkéntelenül is kikandikált néhány könnycsepp rejtekéből, ezzel áradatot indítva el. A kesztyűtartóban zsebkendő után tapogatóztam, és szerencsémre találtam is néhányat.

Ezek után, hogy menjek a közelébe? Hogyan végezzük el a közös munkát, ha legszívesebben messziről elkerülne?

Hogy lehettem ennyire idióta? Hisz még egyetlen egy fiúval sem kerültem ilyen testi kapcsolatba, ergo semmi tapasztalatom ilyen téren. Szóval most biztosan jót szórakozik rajtam.

 Nem, Edward nem olyan. A neveléséből adódóan nem tenne ilyet, és ha találkozunk is majd valahol, úriemberhez méltóan fog viselkedni, mintha misem történt volna. Erre a gondolatra még nagyobb zokogásban törtem ki.

                 Edward szemszöge:

- Sajnálom, anya – néztem rá bűnbánóan, miközben letettem újabb 4 szatyrot a nappali padlójára.

- Nem kell mentegetőznöd, Edward. Csak meglepődtem kissé, hisz tőled nem vagyok hozzászokva ehhez a viselkedéshez. De tulajdonképpen örülök, hogy láttam ezt, fiam. Eddig aggódtam amiatt, hogy Carlisle talán túl korán változtatott téged át, és esetleg emiatt még nem értél meg néhány dologra, de a jelek szerint tévedtem – mosolygott rám.

- De még mennyire, hogy tévedtél. Az öcsi csakúgy beindult – bukkant fel Emmett is, egy kaján vigyorral az arcán.

- Emmett – nézett rá Esme rosszallóan, amitől fivérem rendezte arcvonásait. Ezután hozzám fordult. – Nagyon aranyos lánynak tűnik. Most már értem, miért szeretsz mostanában annyira iskolába járni. – Kacsintott rám egy mosoly kíséretében.

- Anya – tettetett felháborodással ejtettem ki a szót, de aztán az én ajkam is felfelé görbült.

                  Bella szemszöge:

Már csak néhány méter választott el a házunktól, mikor valami furcsaságra lettem figyelmes. Egy ismeretlen autó állt a házunk előtt.

 Leparkoltam a felhajtón, és a visszapillantó tükör és néhány zsebkendő segítségével valamelyest emberi kinézetet kölcsönöztem magamnak. Miután ezzel végeztem, kiszálltam a kocsiból, és megindultam a ház felé.

Reménykedtem benne, hogy még megvan a tartalék kulcs a lábtörlő alatt, különben addig itt dekkolhatok, míg meg nem jön Charlie, hisz a kulcsom a kabátom zsebében van, ami a Cullen házban maradt.

-         -  Bella – csendült fel egy ismerős hang a hátam mögött, és erősen gondolkodóba estem, hogy megforduljak-e, de aztán a nevelésemnek köszönhetően mégiscsak megfordultam.

-         - Mit akarsz? – a türelmem csak eddig tartott ki.